Barna párna? Ennek tényleg nincsen semmi háttérmondanivalója. Nem a női agy egyik újabb fickándozása az éter rejtett hullámain keresztül, csupán egy hangzatos, könnyen megjegyezhető szófordulat. A barna egy abszolút kedves szín számomra, a párna pedig szintén mindenhol fellelhető a szobámban. (rumlis vagyok, ez van) Miért is kezdtem el azt egészet? Talán itt az ideje, hogy billentyűkre vessem azokat a tapasztalt dolgokat, amiket látok, átéltem. Furcsa, hogy mennyire kívülállóként tudjuk szemlélni mások életét.(szerelmi életét meg pláne) Valljuk be, kritikusak vagyunk! Amikor látunk egy szerelmespárt női szemmel nézve rögtön az illető hölgy alakját, ruháját bámuljuk. Ha olyanok vagyunk, rögtön fikázzuk is, sőt! Partnerünknek emlegetjük fel, hogy: " Látod, milyen béna cipője van?" Nem mondom, hogy én hibák nélkül élek, mert bizony én is leszólok másokat, de mit tehetnénk, emberi jellemünk igényli a visszaigazolást a partner felől, a dícséretet.
Éppen Sade best of-ot hallgatok, és azon gondolkoztam, hogy aktuális lenne végre tényleg összeszednem azokat a zenéket, amik szexuálisan vágykeltőek lehetnek. Természetesen, ebből üzletet is csinálhatnék. Reklámozhatnám a projectet szerényül "Szerelmesdalaimnak" vagy vadul "Dugáshoz", esetleg vágykeltően, mint "Néhány pillanatra". Nem tudom, a baráti körben melyik aratna nagyobb sikert, de valószínűleg a férfiaknál a lényegretörő 2. megfogalmazás jönne be. Így legalább jól el tudnák tenni a polcon a két Metallica, vagy 3 Eminem, esetleg Tiesto CD közé. Abszolút formabontóan alkalmazkodna a környezethez, és rajta lenne minden, amit a fejemben már összeírtam, csak még az állandó írhatócdhiány-nak köszönhetően nem tettem meg. Hirtelen, körvonalazódott pár dal a fejemben, le is írom őket, bár szerintem a többségnél ezek már mind a végtelenségig lementek közben, de azért hátha mutatok újat. Mindenképpen felkerülne Sade-től a No ordinary love. Az ilyet olyan romantikus kimondani, és általában csak a boldog párkapcsolatban élők dicsekednek ilyen mondásokkal. blőőőő!!! fujfuj!!!! Aztán The Police-Every breath you take következne, amit inkább az elméjült, nem fiatalkorú pároknak ajánlok. Azért komolyan, 17 évesen az ember mégsem Sting bácsi zenéjére élvezi a gyönyöröket. (kivételek vannak!) Tehát, a gyereknek ne ezt adjuk a kezébe, inkább a Láv dzsenerésön-t, bár az engem a klippje miatt nem túlságosan indít be. Aztán, a Prince-Purple rain című nettó 9 perces száma következne, amit a rádiókban rendszerint a vonós zárórész nélkül adnak. Ejnye-bejnye! Abszolút bírom a Szerelem hullámhosszán műsor dalkínálatát, de ez azért csúnya dolog. Nem szabad az ilyet lerövidíteni, ez már majdnem egy szimfónia! Szintén nem a fiatalabb korosztály favoritja, mint mondjuk Sade. Aztán, hogyha fájdalmas,sírós kapcsolatban élünk, akkor jöhet az igazi by pass műtét, mert itt van Seal-Love's divine-ja, ami garantáltan könnyeztet, vagy megbocsátó sms-ek írására késztet( nem egyszer estem ilyen hibákba) De erősnek kell lennünk! Egyébként, a dal klippje is igazán ütős,főleg amikor a feltehetően rákos lány paróka nélkül megy tovább a szórakozóhelyen. Huh, Annie Lennox-Why? című dala is hasonló érzelmeket válthat ki, főleg a Live 8-es felvétel, de ezt mégsem sorolom ide. Most nem a könnyzápor a cél, hanem másféle nedves felület:P Régi jó nujazz kedvencem is bekerülhetne a listába, tehát Saint Germain-Pont des arts. Az egész dal egy elektronikus zongorával kezdődik, aztán jön be a már-már divatbemutatókhoz hasonló ritmus, ami természetesen elég jó felületet adhat máshoz is. Igazából, az ilyen az én irányvonalam. Mélázós szólók, és a jó kis VÓKÍNBÉSZ. Hogyha kellően kilihegtük magunkat, akkor pihenésképpen Earth, Wind and Fire- We're living in our own time, ami egy kevésbé ismert dalocska, de olyan csókolózós, összeborulós a dallama. Olyan együtt táncolós a diszkóklubbelőtt(ezaz Szűcs Judith:D). Csak zenészeknek ajánlom Marcus Miller-The Blues-át, mert a basszusgitár hangja valahogy hihetetlenül pozitívan tud hatni az arra hajlamos emberre. Én teljesen kész vagyok a nagybőgővel adott basszusoktól, vagy a jó szólóktól. Most ennyi jutott eszembe, remélem, ez mondjuk azért pár percre elég. Jó, egy éjszakára nem, de arra ottvan az internet. Lehet bátran keresni az ízlésünknek,vérmérsékletünknek megfelelően. Abszolút pozitívan összehozhat egy párost a zene bármilyen szerelmi cselekményben, én úgy vettem észre. Az aláfestő amúgyis elnyomja a kínos csöndet (lásd. plázák,ruhaboltok,hipermarketek) Amikor még az ember egy kapcsolat elején nem merne hangokat kiadni ottvan Sade szaxofonosa, aki bejátszik egy szólót, amivel a páros női tagja kiváltja a nyögéseket. Merthát férfiembernek hang-hang. Nem nagyon tesznek különbséget ingertávok között. Megkapják azt, amire vágytak. Hangot hallottak, ami még lassú is volt, meg kellemes is. Tökéletes, a nő kikerült a szorult helyzetből. Jó menekülő lehet egy ilyen beszólás is, hogy "hallod, milyen jó szóló?" Így a férfi azonnal kikerül az idillből, és megpróbál nem oda figyelni tehát ha valamit nem úgy csinált, ahogy szerettük volna, akkor ezzel szépen el is vonhatjuk a figyelmét, hátha másodszorra jobb lesz. Na, azért nem kellene ilyenre bíztatnom senkit. A kommunikáció tényleg fontos lenne. Óh jaj. Hány kapcsolatom maradt abba az ilyen hiányában, pedig már igyekszem szelektálni a pasikat, és képzeletbeli listákon pipálom a meglévő, és hiányzó tulajdonságokat. Mégis, az én műszeremet is meg lehet téveszteni, és el tudok követni szánalmas hibákat. Rendszeresen nem veszem pl. észre, hogy döntésképtelen pasik közelébe kerülök, miközben alapból nem az ilyenhez vonzódom. (vagy mégis?),de az ilyenekkel összejönni se lehet. Csak agyalnak, a nő pedig úgy érzi, hogy már az idegeit tépi a pasi, vagy éppen kihasználja, parkoltatja. Esetleg megcsalás is lehet? Tényleg nem szeretnék több ilyet kifogni, és igyekszem is, de ilyenkor mindig valami újabb hibát követek el. Gyengém egy bizonyos hajtipus, és hihetetlenül nem tudom észrevenni, hogy ők is csak emberek, nem istenek.(csak páran:P) Képtelen vagyok felfogni mai napig az egészet, de valahogy velük sokkal engedékenyebb vagyok. Azt mondják, az ideálunkat egy berögzött minta határozza meg, amit a társadalom, és a környezetünk alakít. Nem tudom, ez nekem honnan jött, de különleges ideál.
Lassan aludnom kéne, picit fáj a nyakam(holdfogyatkozást fotóztam) és holnap is sok tennivalóm lesz. Többek között egy rakás családi kép beszkennelése,amik közül az olvasók is láthatnak majd néhányat. Természetesen, csak a jó ízlés határain belül ( a fiatalkori meztelenkedős képeimet elástam messzire.Miért fotózzák a gyerekeket fürdés közben????) Szóval, legyen jó éjszakátok, ha most olvassátok, ha pedig később, akkor a nap tovább része legyen felejthetetlen. A barnapárna legyen veletek!;)
zora_grey copyright 2008
ajánlott NEM irodalom: https://www.youtube.com/watch?v=KGYTw8olbWE
