Barna Párna Birodalom

Tudjátok, tényleg egy baj van azzal, hogyha valakivel sokáig nem alakul a kapcsolatod egyik irányba se. Értsétek ezalatt azt az irányt, hogy összejöttök, illetve azt, hogy nem. Mert ugye hogyan legyek bátor akár egy csókban is, hogyha benne van a pakliban, hogy mégse lesz köztünk semmi? Mert aztán jöhet a csalódás, amit tényleg könyebb úgy megélni, hogy az ember tudja, hogy annyira nem adta ki magát a másik számára. Marad az, hogy szeretnél szenvedélyes lenni, de szépen visszafogod magad. Amitől frusztráció képződik a lelkedben, és szépen a hetek, hónapok alatt "takaréklángra" ég le a képzeletbeli erdőtűz. Utána meg már tényleg csak varázspálcával kereshetnéd meg azt, hogy hová is tűnt a kezdeti lángolás. Akármit is mondunk, hogy nem szabad elsietni a kapcsolatokat, nem is szabad túlságosan elnyújtani ezt a kapcsolati előjátékot. Mert ha elmúlik a varázs, akkor azt hiszem tényleg nem alakulhat ki a szerelem. Tehát megállapíthatjuk, hogy a kapcsolat elején lévő forróság, ami kb. egy hétig tart, az azért kell, hogy aztán ez legyen a később szilárd alap, amihez bármikor visszatérhetünk. Ez az, ami megerősíti az alapokat. Visszacsinálni innen már nincsen értelme, azt hiszem. Amikor az ember egy majdnem kezdődő kapcsolat elején utálja a másik stílusát, cipőjét, haját, nevetését, akkor az már régen rossz, mert az ilyen tényleg csak a kapcsolatok végén szokott bekövetkezni. Utána meg úgyis a szakítás jön. Tudjátok, megint picit elment a kedvem az ismerkedéstől, mert 2 évente egyszer talál az ember magának olyat, akibe tényleg nem tud belekötni egy hét után. párnaölelő szeretettel:zora grey copyright 2008