Vajon milyen az állapot egy nő lelkében két magányos hónap után? Tessék, itt van. Megtudtam. Azt hiszem, az utóbbi 4 évben sosem volt ilyen, hogy ennyi ideig egyedül legyek. Jó, persze voltak kalandok. Kevésbé nagy kalandok is,de alapjába véve ez a nyár SZAR volt! Kezdjük ott, hogy az ember szakít azzal, akivel 4 évig(!) akart összejönni. Aztán együtt vagytok, és vége. Mondhatni érzelmektől megvontan kezdtem vegetálni. Csak evés,alvás,lélegzés. Próbáltam újra nyitni más pasik felé, de ez bizonyos idegállapotban lehetetlen! Mintha a férfiak éreznék rajtunk, hogy nemrég szakítottunk. Biztos megváltozik az illatunk:) Kinek vonzó az, aki nemrég lépett ki egy kapcsolatból? Mindenki furcsán fogadja. Benne van a "még visszamehet hozzá" meg a "még nem heverte ki". Ez a párosítás pedig már elég ahhoz, hogy a lehető legképtelenebb indokokkal taszítsanak el a hím egyedek. Pedig igyekeztem kilépni az örökös szingliségből, és megnéztem egy csomó Szex és New York részt, hátha tanultam valami Samantha hódításaiból, de nem igazán működnek a filmes klisék a valóságban. Pedig jó is lenne, hogyha tényleg úgy pattannának az emberre a jó pasik mint NYC utcáin. Egyszerűen próbálkoztam itt a városban is észrevenni a jó pasikat, de hihetetlenül nehéz. Rá kellett jönnöm, hogy aki tetszik, azzal már jártam. Vagy volt közöm hozzá, vagy nem lehet közöm hozzá, vagy pedig egyszerűen már ezer éve "nagyonszerelmes". Marad a másik hódítási terep utáni keresgélés. Lassan fehérváron is belakom magam, úgyhogy már ott is kevés lesz az új arc. A jópasik hová bújtak? Akiket ismerek azok valahogy inkább a szexuálpszichológiai atyaúristennőt keresik bennem, mint a szexuális vadmacskát. hárrrr:D Én magam is nevetek azon,hogy mennyire szükségem van az erősebbik nemre. Amikor itt van a közelsége, már-már furcsa. Amikor nincs itt, akkor meg mindenhol keresem mindenkiben. De nem szabad a szintet lefelé adnom, mert akkor életem 2. baklövését követem el. Az elsőről már néhány kedves barátom tudna beszélni, de most lécci ne kommentáljátok ide! Egyébként, tényleg igyekszem tanulni a hibáimból, csak amikor nincsen lehetőség, akkor ugye nehéz azt kihasználni. Marad a folytonos álmodozás, hogy igen, lesz olyan pasi, akit úgy igazán közel engedek majd magamhoz. Huh de undorítóan giccses volt ez az egész! Szeretnék keresni, de meg kellene tanulnom újra bízni, és nem elővenni az exeket újra. Mert valljuk be, nincs is rosszabb kétszer csalódni valakiben. Nehéz megállnom, hogy életem nagy álmával ne találkozzak újra, ne öleljem, ne csókoljam,de így alakult minden valamiért. Most inkább arra összpontosítok, hogy hátha találok valaki olyat, akiért aztán megint 4 évig epekedhetek, utána pedig 4hónap után megint vége legyen, és annyit mondjon, hogy majd lesznek új álmok. Lettek új álmok, csak olyan beteljesületlenek. Bocsi, hogy enyhén depis vagyok most, de a suli tudata is kikészít. Várom,mert legalább napi 6 órában szórakoztatnak, és hátha lesz az újak között valami jelölt is, bár ezt most nem mondtam őszintén. Mert egy jelöltre gondolok most, de azért esélyt kell adnom minden irányba a felfedezésnek. Várom a holnapot, picit izgulok is talán. Hátha meglátom azt, akit kerestem. ROMANTIKUS,GICCSES,SZIRUPOS,NYÁLAS izének érzem magam most. Pedig én aztán inkább a megfoghatatlan, elképzelhetetlen,pszichedelikus látomás vagyok. párnagyilkos estét!
zora grey copyright 2008
